A télre való készülődés jegyében a háziasszonyok átnézik a család ruhatárát - a lelkes kertészek pedig hasonlóképpen járnak el a kertben: végiggondolják, mit kell még rendbe tenni, beszerezni, megjavítani, eltenni...

Vagyis még rengeteg tennivaló akad, hogy amikor a mínuszok már bekergetik az embert a négy fal közé, a gondos gazda nyugalmával dőlhessünk hátra a karosszékben - tudva azt, hogy a kertben minden a legnagyobb rendben van.

Nézzük át, milyen teendőink vannak!

Gyepápolás

Ősszel, az utolsó fűnyírás alkalmával a gyepet ne vágjuk túl alacsonyra, de a túl magasra hagyott fű sem ideális. A javasolt átlagmagasság az 5-6 cm. Ha az időjárás úgy alakul, hogy a fű továbbra is növekedne, akár november végén-decemberben is szükség lehet még egy utolsó nyírásra.

Tápanyagutánpótlásként célszerű káliumot és foszfort kijuttatni; de alkalmazhatóak speciális gyepkondicionáló műtrágyák is. Az őszi műtrágyázás elősegíti a tartalék tápanyagok képződését, és növeli a fű betegségekkel és hideggel szembeni tűrőképességét.

A lehullott faleveleket folyamatosan gyűjtsük össze a gyepfelületről, elkerülve ezzel a lehullott, vizes lomb alatt a fű kipusztulását.

Állandó vitára ad okot a lehullott lomb további sorsa: égessük el, tegyük a szemétbe, estleg komposztáljuk?

A mindenféle kerti hulladék elégetése elsősorban levegőszennyező, egészségkárosító és szomszédbosszantó „népszokás", ennél jóval környezettudatosabb megoldás a komposztálás. A lomb kitűnő komposzt alapanyag, csak a fertőzött, beteg levelek komposztba kerülését javasolt kerülni (legfeljebb ezeket szabadna elégetni).

A legújabb kutatások szerint a korábban tiltólistán szereplő, növekedésgátló anyagokat tartalmazó gesztenye- és diófélék levelét is lehet komposztálni, de figyelembe kell venni, hogy csak lassabban, 2-3 év alatt bomlanak le - ennyi idő alatt azonban lebomlanak az említett vegyületek is, így a belőlük készült komposzt probléma nélkül alkalmazható.

Növényültetés

Lombhullató fák és cserjék ültetéséhez remek időszak az ősz - a lombhullást követően, fagymentes időben végezhető, egészen rügyfakadásig. A fenyőfélék ültetésével inkább várjuk meg a tavaszt, a környezeti feltételek áprilisban a legkedvezőbbek az ültetésükhöz.

Az ültetéssel kapcsolatos részletesebb ismertető az alábbi cikkünkben olvasható:

A növényültetés folyamata...

Fagyérzékeny növények gondozása

A kertben hagyható, de melegebb éghajlatról származó, fagyérzékeny cserjéket télire lombbal, szalmával, esetleg kukoricaszárral lehet betakarni (bár nem könnyű hozzájutni), de még jobb a nádszövettel való 1-2 rétegben történő, sátorszerű takarás. A félkész lombkomposzt szintén használható ilyen célra.

Dézsás növények teleltetése

A nem télálló, melegigényes növények számára téli menedékről kell gondoskodni, ahol fagypont feletti hőmérsékleten tarthatjuk őket a kedvezőtlen évszak elmúlásáig. A különféle növények számára megfelelő körülmények eltérőek, itt nincs mód külön részletezni az egyes fajok igényeit, de szakkönyvekből könnyen kikereshetőek a téli tárolás legmegfelelőbb feltételei.

Hó okozta károk elleni védelem

Azokat a díszcserjéket, amelyek ágrendszere laza, felfelé törő, egy komolyabb havazás súlyosan károsíthatja. A hó súlyától az ágak letörhetnek - ez a veszteség komoly esztétikai kárt okoz a már szépen kifejlődött növényen, de a nagy sebfelület későbbi fertőzések kiindulása is lehet. Ezt megelőzendő, a cserjéket érdemes bálakötöző madzaggal összekötözni, a hó így nem tudja az ágakat kihajlítani és letörni, de a viharos szél okozta károk ellen is nagyobb védelmet élveznek.

Egynyári virágok

A nyáron igazán szép színfoltot alkotó egynyáriak jó esetben a fagyokig díszlenek, utána elvesztik díszítőértéküket - eljött az ideje az eltávolításuknak. A helyükre a későbbiekben is virágdíszt adó árvácskát, krizantémot, díszkáposztát, erika-féléket lehet ültetni, de ez utóbbi számára savanyú talajt kell biztosítani.

Örökzöldek

Az örökzöld tuják, hamisciprusok, borókák és társaik télen is élnek: fagymentes időben vizet vesznek fel a talajból, napsütésben párologtatnak. Ha a talaj átfagy, és süt a nap, az életfolyamataikban zavar keletkezik, ami akár a végzetüket is okozhatja. A közhiedelemmel ellentében ugyanis a pusztulásukért nem a fagy, hanem a kiszáradás a felelős. Két dolgot tehetünk ellene: a fiatalabb örökzöldeket az első évben mindenképpen, de akár 2-3 éves korukig télen árnyékolni kell, a talajukat pedig lombbal, szalmával, komposzttal takarva védeni a jelentősebb átfagyástól. De kifejezetten napsütéses és száraz téli időben akár az öntözésük is szükséges!

Rózsák

A vadrózsákat és a kifejezetten télálló fajtákat leszámítva a rózsákat is fontos téli védelemben részesíteni. A tövüket földdel lehet betakarni, felkupacolni. A magas törzsre oltott, kényes rózsabokrok lombját speciális fóliával lehet beburkolni.

Kerti tavak téliesítése

Az ősz folyamán a még vízbe hulló faleveleket távolítsuk el a vízből. Ugyanígy távolítsuk el a vízinövények elszáradt, elpusztult részeit.

Ahogy hűl az idő, a halakat egyre ritkábban kell etetni. Amikor pedig a víz hőmérséklete tartósan 10°C alá süllyed, teljesen abba lehet hagyni az etetésüket.

Ha a tó viszonylag mélyebb (nem fagy át fenékig), és a tél folyamán megoldható a jégmentesítése, a télálló növények és a halak a tóban maradhatnak. Ellenkező esetben a növényeket és a halakat az ősz vége felé, a fagyok előtt ki kell emelni a kerti tóból, és gondoskodni kell a téli szállásukról.

A halakat a tó vizével töltött akváriumban „tehetjük el télire".

A vízinövények közül meg kell különböztetni a télálló és a fagyérzékeny fajokat.

• A hazai vizekben is honos vízinövények megbízhatóan télállóak - ilyen például a békatutaj, amely az iszapban telel át.
• Az évelő, mocsári növények (írisz, nád, sás, káka, füzény stb.) szintén jól tűrik a fagyot, nem szükséges kivenni őket a tóból vagy környékéről.
• A melegebb éghajlatról származó, fagyérzékeny fajokat világos, védett, enyhén fűtött helyiségben, ideiglenes dézsában teleltethetjük át.
• A még kényesebb, trópusi származású fajok - amilyen a vízijácint vagy a kagylótutaj - azonban csak legalább 20-22°C-os meleg vízben és erős megvilágítás mellett teleltethetők át. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, meg kell fontolni, nem érdemesebb-e kidobni őket és tavasszal néhány új tövet vásárolni belőlük, egynyári növények módjára.
• A legnépszerűbb vízinövények, a tavirózsák között vannak áttelelő fajták, ezeknek le kell vágni a leveleit, és edényestől a tó legmélyebb, fagymentes részére süllyeszteni őket. A trópusi származásúakat viszont szintén meleg vízben kell tartani.
• A trópusi sásféléket és díszfüveket pedig fűtött lakásban, a legvilágosabb helyen, szobanövények módjára tarthatjuk tavaszig - amíg a tó vize nem melegszik fel ismét kellően - biztosítva számukra a folyamatos, bő vízellátást és a sok fényt.

Magát a tavat a jég nyomása okozta károk ellen, és a benne maradt élőlények túlélése érdekében is fontos jégmentesen tartani a tél folyamán.

Kisebb méret esetén a tó befedhető fóliával, vagy deszkával, míg nagyobb tavak esetében - ahol a fedés már nem kivitelezhető -, a nagy, összefüggő, lék nélküli jégtakaró megakadályozása a cél. A mégis teljesen befagyott tavon léket kell vágni, hogy a vízben levő szerves anyagok bomlásából származó gázok el tudjanak távozni ezen a nyíláson keresztül. A lék vágását érdemes óvatosan végezni, baltával való ütögetés helyett forró vízzel vagy fúrással.

Másik lehetőség, hogy egy kisebb keringető szivattyút működtetünk a tél folyamán: ez a tavi élővilág oxigénellátásában, és a befagyás megakadályozásában is segítséget jelent.

A befagyás megakadályozására egy profi eszköz is segítségünkre lehet: mechanikus és elektronikus változatban is kapható olyan befagyást akadályozó készülék, amely a jégtakaróban ^-20°C-ig szabadon tart egy kb. 40 cm-es léket.

A készülék iránti érdeklődése esetén várjuk szíves megkeresését!

Üzenet küldése...