Hobbi- és haszonállatainkat a legritkább esetben felejtjük el az itatáson kívül meg is etetni. A növények esetében ezzel szemben hajlamosabbak vagyunk azt feltételezni, hogy a napfény és víz elegendő számukra, ezért lelkiismeretesen öntözzük és öntözzük őket - mégsem lesznek a kívánalmainknak megfelelően szépek és egészségesek.

Ez fokozottan igaz a pázsitra: a rendszeres öntözés és csapadék hatására a tápanyagok lemosódnak a talaj felső rétegéből, az állandó nyírással pedig további tápanyagok vesznek el a növények számára: a talaj előbb-utóbb kimerül. A zöldség- és gyümölcsöskertekben a termés begyűjtésével vonjuk ki rendszeresen a talajból a tápanyagokat. Ezek pótlása nélkül a növények legyengülnek, díszítő értékük csökken, hiánybetegségek léphetnek fel. Ekkor jutunk el oda, hogy felkiáltunk: mennyit öntözöm a füvet, mégsem zöld!

Mivel kell „etetni" a növényeket?

Léteznek a növények számára létfontosságú, és kisebb mennyiségben szükséges, kevésbé fontos tápelemek is. Mindegyiknek sajátos szerepe van, ezek közül nézzük át néhány ismertebb tápelem jelentőségét!

• Nitrogén: alapvető szerepe van a növények fejlődésében, látványosan növeli a növény zöldtömegét.
• Foszfor: szinten minden anyagcsere folyamatban részt vevő, nélkülözhetetlen elem.
• Kálium: javítja a növények vízfelhasználásának hatékonyságát, fokozza a növények fagytűrő képességét, csökkenti a növények betegségekkel szembeni fogékonyságát.
• Kálcium: sokoldalú szerepet tölt be, kiemelten fontos a gyökerek növekedésében, hiánya betegségek kialakulásához vezet.
• Magnézium: mint a klorofill alkotóeleme, nélkülözhetetlen a fotoszintézishez, és a különféle szerves vegyületek felépítésében is részt vesz.
• Vas: a fotoszintézisben és légzésben van kiemelt jelentősége.
• Bór: az új sejtek fejlődésében, a virágok megtermékenyülésében és a magképződésben vesz részt.

Bár a felsorolás csak érintőlegesen világít rá a tápanyagok jelentőségére, az egyes elemek szerepét megismerve érthető meg jobban, miért fontos annyira a növények számára, hogy a talajban mindig legyen elegendő belőlük, és az itt fel nem sorolt további jónéhány mikroelemből úgyszintén.

Tápanyaghiány- és túladagolás

Mindkét problémának tipikus tünetei vannak, de minthogy ez egy külön tankönyv részét képezhetné, itt csak néhány nagyon általános tünetre koncentrálunk, amelyeket tapasztalva tápanyaghiányra gyanakodhatunk. Mivel hasonló tüneteket produkálhatnak élettani eredetű problémák, vagy különféle betegségek is, ezért biztosat csak a megfelelő vizsgálatok (talajvizsgálat, levélanalízis stb.) elvégzése esetén lehet állítani!

• Nitrogénhiány: a növény világoszöld, fakó színű, a növekedése lelassul, az idősebb levelek elsárgulnak.
• Foszforhiány hatására az idősebb levelek bíborlilásra színeződnek el.
• Káliumhiány: az idősebb levelek széle olyan, mintha megperzselődött volna, az erek közötti sárgulás szintén egy tipikus tünet.
• Kálciumhiány: a levél csúcsának megbarnulása, elhalása esetén gyanakodhatunk rá, almánál gyakori tünet a termés foltosodása, míg paradicsomnál a termés csúcsának barnulását okozza.
• Magnéziumhiány: a levélerek közti terület sárgulása, esetleg vöröses elszíneződése, majd a kloforill szétesése miatt a levélerek között márványozottan kifehéredik a levél.
• A vashiány tipikus tünete a levélerek közti részek elsárgulása, miközben a levélerek zöldek maradnak.

Az egyes tápanyagok túlsúlya leggyakrabban a többi elem relatív hiányában jelentkezik, tápelem-aránytalanságot okozva. A legkönnyebben felismerhető a nitrogénfelesleg: a növény sötét, haragos zöld színű, a hajtások nedvdúsak, könnyen megdőlnek, betegségekkel szemben fogékonyabbá válnak.

Szerves- vagy műtárgyát?

A tápanyagutánpótlás két alapvető lehetősége a szerves eredetű-, vagy a műtrágyák alkalmazása. Míg egyesek idegenkednek a szó szoros értelmében vett (állati) trágyától, addig mások a műtrágyákat tartják kerülendő, „mérgező vegyszernek" - tehát a szakmai szempontokon túl sokféle igényt kell figyelembe venni -, de a növények legnagyobb szerencséjére mindenki számára létezik megoldás. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, a döntés megkönnyítése érdekében tekintsük át ezeket!

A szerves trágyák közül legismertebb a komposzt, és a különféle alommal kevert állati eredetű ürülék. A talaj szempontjából jóval kedvezőbbek: javítják annak szerkezetét, víz- és hőháztartását. Az állattartás sajnálatos háttérbe szorulásával a beszerzésük azonban jóval nehezebb. Az alkalmazásuk körülményesebb, továbbá a tápanyag tartalmuk alacsonyabb, és változó.

A komposztot alacsonyabb tápanyagtartalma miatt érdemes műtrágyával keverni. Csak ellenőrzött minőségűt, vagy saját készítésűt alkalmazzunk, amiben garantált, hogy nincsenek gyommagvak - különben amennyi jót tettünk dísznövényeinkkel, legalább ugyanannyira kitolunk magunkkal: megannyi küzdelem, amíg az összes gyomot sikerül kiirtani, amit a fertőzött komposzttal együtt szórtunk ki.

Az állati eredetű szerves trágyáknál alapvető követelmény, hogy ne frissen, hanem kizárólag érett állapotban használjuk fel. A nem megfelelően kezelt szerves trágya szintén tartalmazhat gyommagvakat (olyan elképesztően szívós magvakról van szó, amelyek az állat bélcsatornáján keresztül vivő út és a későbbi trágyakezelés megpróbáltatásait végigjárva, utána is vidáman csírázóképesek maradnak!)

A műtrágyák ezzel szemben gyorsabban, kényelmesebben és precízebben alkalmazhatóak. A hatóanyag tartalmuk pontosan meghatározott, így a növények ismert igényei könnyebben betölthetők. Egyes, mikroelemhiányból eredő tünetek (például bór-, vagy vashiány) célzottan is kezelhető velük, de léteznek hosszú hatástartamú, és speciális összetételű készítmények is. Kétségkívül könnyebb a beszerzésük, mint például lótrágyához jutni. A talaj szerkezetére azonban nem gyakorolnak annyi jótékony hatást, mint a szerves trágyaféleségek, a környezetvédők pedig a gyártásuk során fellépő környezetszennyezés miatt aggályoskodnak. Szakszerűtlen adagolásukkal nagyobb valószínűséggel okozunk kárt, mint a szerves trágyák esetében.

Az általunk forgalmazott műtrágyák előnyeiről részletesebb leírás olvasható honlapunkon.

Elolvasom az ismertetőt...

Mindezeket egybevetve a legideálisabb megoldás mégiscsak az, amikor a szerves eredetű trágyát műtrágyázással kiegészítve alkalmazzuk, kiaknázva a bennük rejlő előnyöket - természetesen szigorúan figyelembe véve, hogy konkrétan melyik növénynél, mikor és mit juttatunk ki.

Mikor javasolt a különféle tápanyagok kijuttatása?

Ha a hatóanyagok lehető legoptimálisabb hasznosulása a célunk, akkor - különösen a műtrágyákat - meghatározott időben kell kiszórni a kertbe.

A szerves trágyákat ősszel szokás a növények körül a talajra szórni, majd beforgatni. A beásás során vigyázzunk a dísznövények gyökereire!

Érett komposztot talajtakarási céllal a vegetációs idő során is lehet a dísznövények alá teríteni, de hogy ez esztétikailag milyen eredményre vezet, azt mindenkinek magának kell mérlegelnie.

A hagyományos műtrágyák esetében a hatóanyagok határozzák meg a kijuttatás optimális idejét:

• a kálium- és foszfor hatóanyagú műtrágyákat ősszel,
• a nitrogént viszont - mivel ennek a kimosódása a talajból jóval gyorsabban megy végbe - elsősorban tavasszal, és a vegetációs idő alatt többszörre elosztva javasolt kijuttatni.

A késői nitrogén műtrágyázással azért is vigyázni kell, mert a hatására nedvdús hajtások növekedése indul meg, amelyeknek már nem lesz ideje megfásodni a tél beállta előtt, ezért a fagy károsíthatja őket.

A két, legnagyobb érdeklődésre számot tartó terület, a legtöbb kert alapját képező gyepfelületek és a Magyarországon szinte elmaradhatatlan tuja-félék tápanyagutánpótlását az alábbiakban részletesebben is vegyük szemügyre!

Pázsit- és gyepfelületek tápanyagutánpótlása

Minél többet öntözzük, és minél rövidebb időközönként nyírjuk a füvet, a tápanyagutánpótlásra annál nagyobb hangsúlyt kell tenni. A szerves trágyázás lehetősége itt elsősorban a telepítés előtti időszakra korlátozódik, tápanyag utánpótlás céljából inkább műtrágyákat célszerű alkalmazni. Azonban a helytelenül végzett műtrágyázás több kárt okozhat, mintha semmit nem tettünk volna - akár a fű kiégését, pusztulását is elérhetjük zöldellő szőnyeg helyett.

A műveletek helyes sorrendje: nyírás, műtrágyaszórás, beöntözés. Könnyebben megy a munka műtrágyaszóró gép alkalmazásával, és kiegyenlítettebb eredményt érhetünk el, mintha kézzel próbálkozunk. De ez esetben is ügyeljünk az egyenletes szórásképre, nehogy a gyep különféle zavaró mintákat öltsön az egyenetlen növekedés miatt. Ha már így sikerült, persze mondhatjuk, hogy „éppen ilyen mintás gyepet akartunk" - de legközelebb inkább keresztben és hosszában is menjünk végig egymás után a szórógéppel. Az egy helyre kiszóródott nagyobb mennyiségű műtrágyát is jobb eltávolítani, elegyengetni, mert ez a fű kiégését okozza.

A műtrágyázás általános alapelve - a szükséges adagot, a megfelelő formában, a kellő időben juttassuk ki - itt is érvényes. A hagyományos nitrogén műtrágyákat az év során 2-4 alkalommal, a több hónapos feltáródású, hosszú hatástartamúakat egyszer kell kiszórni. Speciális összetételű, mikroelemeket vagy gyomirtószereket is tartalmazó műtrágya készítmények, illetve a komplex műtrágyák alkalmazása során mindig tartsuk be a gyártó utasításait.

Örökzöld sövények, tuják tápanyagutánpótlása

Tévhit, hogy a tujákat, örökzöld cserjéket igénytelenségük miatt nem kell különösebben gondozni! A rendszeres öntözésen és - sajnos igen gyakori - növényvédelmi kezeléseken túl, a tujafélékből álló sövényt is érdemes nagyjából 2-3 évente (vagy szükség szerint) tápanyagokkal ellátni, amely lehet:

• szarvasmarha trágya (4-6 kg/m²);
• komposzt (3-4 kg/m² - a javasolt mennyiségek általános értékek, amelyek a növény fejlettségétől és más adottságoktól függően változhatnak!);
• vagy műtrágya (a készítmény hatóanyagtartalmától függő mennyiségben).

Ha a növények vontatottan fejlődnek, láthatóan gyengék, nem egészséges színűek (ami nem tévesztendő össze a normális, őszi élettani barnulással és lombváltással), a nem megfelelő talajadottságokon és az öntözés esetleges hiányosságain túl gondoljunk a tápanyagutánpótlásra is.

A témával vaskos szakkönyvek sokasága foglalkozik, ez az ismeretterjesztő írás csak néhány alapelvre hivatott felhívni a kertszerető emberek figyelmét.

Speciális igényű növények esetében, illetve további kérdése esetén szívesen állunk rendelkezésére szaktanácsadással, de kerti kisgépek (pl. műtrágyaszóró) kölcsönzésével, valamint a feladatok gyakorlati elvégzésével is.

Kérje ajánlatunkat...!