Közellenségünk – a parlagfű | |
Az igen jelentős allergénnek (allergiát kiváltó anyagnak) számító parlagfű elleni védekezés népegészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt fontos: az egészségügyi ellátás és a munkából való kiesés költségei évente több milliárd (!) forintra rúgnak, míg a gyógyszeres kezelések a betegek számára jelentenek komoly kiadásokat.
Magyarországon a lakosság 20%-a, mintegy 2 millió ember szenved valamilyen légúti allergiától (döntő többségben pollenallergia miatt). A betegség ugyan az életet nem veszélyezteti, de az életminőséget igen hátrányosan befolyásolja. Erről sokat lehetne értekezni, de – minthogy minden ötödik ember érintett – szinte mindenkinek van saját, vagy a környezetéből származó tapasztalata e téren.
Mi a pollen?
A pollen (más néven virágpor) a virágos növények szaporodásában játszik szerepet. Rendkívül sokféle alakú és felszínű, változatos méretű sejtek, amelyek az arra érzékeny embereknél a pollenallergiának vagy szénanáthának nevezett betegség kialakulásáért felelősek, mivel a belélegzett virágporszemek felszínén levő fehérjemolekulák ingerlik a légutak nyálkahártyáját, ez pedig túlérzékenységi, allergiás reakciót válthat ki.
Elektronmikroszkópos felvétel pollenszemekről /forrás: wikipédia/
Mitől olyan veszedelmes a parlagfű?
A szélbeporzású növények a túlélésük érdekében nagy mennyiségű virágport termelnek, amelyet a szél nagy távolságokra, akár több száz kilométerre is képes elszállítani. Bár számos növény pollenje okoz – változó súlyosságú – allergiát, azért foglalkozunk kiemelten a parlagfűvel, mert ennek a növénynek egyetlen egyede akár 8 milliárd (!) pollenszemet is képes termelni, és nem ritka az sem, hogy egyetlen tövön akár 30 – 40 ezer mag is beérik. A magok pedig évtizedekig (akár 40 évig is) csírázóképesek maradnak a talajban /forrás: www.pollenjelentés.hu/. A parlagfű által termelt pollenmennyiség ráadásul a többszöröse a második legjelentősebb pollenkibocsátók, a fűfélék által összesen termelt pollen mennyiségének!
Részletes ismertető a parlagfűről itt olvasható.
A parlagfű irtásának jogszabályi előírásai
A fentiek fényében nem csoda, hogy az európai országok közül több, hatósági eszközökkel igyekszik megfékezni a parlagfű terjedését. Hazánkban kormányzati szinten foglalkoznak a problémával: 2004. óta a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság koordinálja a parlagfű elleni küzdelmet, a parlagfű irtását pedig törvény írja elő.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény, és az ennek módosításáról szóló 2007. évi XVI. törvény kimondja, hogy: "A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani."
A védekezés feladata a telkek, ingatlanok tulajdonosait, illetve a földhasználókat terheli, míg közterületeken az önkormányzatok kötelessége a parlagfűmentesítés.
A jogszabályok alapján a jegyző június 30-át követően köteles hatósági eljárást kezdeményezni azokkal a földhasználókkal szemben, akik elmulasztották teljesíteni a parlagfű elleni védekezési kötelezettségüket.
A hatósági eljárás része lehet a közérdekű védekezés elrendelése is. Ennek költségeit meg kell fizetni, az összeg adók módjára behajtható.
Ezen felül növényvédelmi bírságot is ki kell szabni. Ez utóbbi bírság mértéke 20 ezer és 5 millió Ft között határozható meg (mértéke a jegyző mérlegelési jogkörébe tartozik, aki a határozat meghozatala során enyhítő és súlyosbító körülményeket vehet figyelembe.) Az úgynevezett Bírságrendelet alapján a bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága. A bírságot ismételten is ki lehet szabni, ha a tulajdonos továbbra sem tesz eleget a parlagfűmentesítési kötelezettségének.
A parlagfű irtásának lehetőségei
A parlagfű virágzása júliustól szeptemberig tart. A védekezés legfontosabb eleme, hogy még a virágzás előtt távolítsuk el a növényt: ne várjuk meg, amíg virágzik és milliószámra szórja a pollent, majd magot érlel.
Parlagfűirtási lehetőségek:
– a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen hatásos, diklobenil hatóanyagú Casoron G granulátum, amely a talajra szórva a csírázó növényeket pusztítja el; – a már kikelt gyomnövények esetében, a magról kelő és évelő, egy- és kétszikű gyomok ellen alkalmazhatóak a glifozát hatóanyagú, totális gyomirtó szerek (pl. Glyfos, Glialka 480 Plus, Roundup Handy); – a magról kelő gyomnövények ellen alkalmazható még a glufozinát-ammónium hatóanyagú, perzselő hatású Finale 14 SL totális gyomirtószer, amelyet a zöld növényi részekre kell juttatni.
A gyomirtási módszereket egymással kombinálva is lehet (vagy kell) alkalmazni, a lényeg, hogy folyamatosan, szükség szerint többször megismételve alkalmazzuk őket a tartós hatás érdekében.
Aki nem biztos a megfelelő növényvédőszer kiválasztásában, a parlagfű (vagy egyéb gyom) kiirtásának megoldásában, szaktanácsot, de akár kaszálást (ipari méretekben is) kérhet tőlünk. Kapcsolat
„Parlagfűmentes Ház” program
A 2005-ben indult program a tájékoztatáson, figyelemfelkeltésen és az allergiától szenvedő embertársainkon segítők elismerésén alapul. A program önkéntesek részvételével történik, akik a településeket járva a magánkerteket és önkormányzati tulajdonú területeket feltérképezik parlagfűvel való fertőzöttség szempontjából, tájékoztató kiadványokat juttatnak el a postaládákba, szükség esetén felhívják az ingatlantulajdonosok figyelmét a védekezés szükségességére. Azok a tulajdonosok, akiknek az ingatlana mentes a parlagfűtől, az elismerést tanúsító matricát kapnak a postaládájukra.
További hasznos információk:
Az allergiások számára kialakítható, speciális kertekről szóló írás itt olvasható.
Tájékozódás az aktuális pollenkoncentrációról www.pollenjelentes.hu, www.pollenindex.hu .
A „Parlagfűmentes Ház” programról részletesebb információ olvasható itt.
Mérő Edit 2008. július 7. | |



™
™
™










