A késő ősz és a tél a szénanáthában szenvedő allergiások számára jó időszak, hiszen a levegő pollenkoncentrációja alacsony. Ez egyben a tervezgetés időszaka is, hiszen az, hogy valaki egyes növények virágporára érzékeny, még nem jelenti azt, hogy nem élvezheti saját kertje szépségét.

Sokak ellensége az allergia

A téma sajnos évszaktól függetlenül örökzöld. Az allergia az emberi szervezetnek egy rendellenes reakciója, amit egyébként ártalmatlan anyagok váltanak ki. Tehát ezekért a kellemetlenségekért nem elsősorban az azokat kiváltó tényezők (virágpor, kutyaszőr stb.) a felelősek, hanem az allergiás személy immunrendszere gyenge, amire a hajlam örökletes is lehet.

Speciális növénykiválasztás allergiásoknak

Számos külföldi szakirodalom áll már rendelkezésre és ad tanácsokat speciális kertek kialakításával kapcsolatban. Talán legismertebb ezek közül a vakok kertje, amelynek alapelve, hogy mindig nyíljon benne valamilyen illatos virág. Gyakoriak még az ilyen összeállításban a fűszeres illatot árasztó levelű növényfajok, valamint az olyan növényi formaváltozatok beültetése, melyek tapintással is érzékelhetők. A lényeg tehát: olyan növények alkossák a kertet, amelyek a látáson kívül, más érzékszervekkel is élvezhetők.
Hasonló elven alapul az antiallergén kert is; itt a lényeg, hogy olyan növényeket válogassunk bele, amelyekre a kertet használó beteg nem allergiás, és az allergiateszten kimutatott pozitív reakciót mutató növények rokon fajainak ültetését is kerüljük.

„Barátságos" növények

Célszerű emellett a kertet olyan sűrű lombú fajokkal sűrűn körbeültetni, amelyek jó pormegkötők. A kert díszítő növényeit is úgy kell megválogatni, hogy lehetőleg kevés pollent termelő fajok-fajták, kis virágú, vagy gyéren virágzó növények kapjanak helyet benne.

Bár minden növény allergiát okozó hatását egyenként kell vizsgálni, vannak fajok, amelyekre többen érzékenyek, másokra szinte senki. Nagy általános igazságokat nehéz megfogalmazni e témával kapcsolatban, és ránézésre sem lehet megállapítani egy-egy növényről, hogy okozhat-e allergiát vagy sem. Az azonban elmondható, hogy a vad növényfajok többsége sokkal több pollent termel, mint a belőlük nemesített kertészeti változatok. A dupla virágú növény díszváltozatok egy része termést sem hoz, mert terméketlen. Ebből, meg a virágszerkezetből is következik, hogy a dupla szirmú, vagy teltvirágú kertészeti változatok kevesebb virágport termelnek, mint szimplavirágú társaik.

A szélporozta növények virágai többségében jelentéktelen kinézetűek, ám óriási mennyiségű pollent termelnek annak érdekében, hogy a kiszámíthatatlan légmozgás mellett is eljuthasson virágporuk a nőivarú virágokra. Ezekkel ellentétben a rovar porozta növények biztosabbra mennek: színpompás és illatos virágaikkal magukhoz csalogatják a rovarokat, amik elvégzik a megporzást, sokkal kevesebb pollenmennyiség esetén is biztonsággal. Ezért a kert növényeinek kiválasztásánál részesítsük előnyben a rovarporozta fajokat a szélmegporzásúakkal szemben.

Mielőtt valaki belevág kertjének antiallergén növényekkel történő betelepítéséhez, tudomásul kell vennie, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem tapasztal magán majd allergiás tüneteket, maximum nem a saját növényei okozzák majd ezt neki. Ameddig a parlagfű irtása aktatologatás szintjén működik csak hazánkban, hónapokig rágódik egy-egy önkormányzat, földhivatal és növény-egészségügyi szolgálat, hogy kinek is kellene felszólítani a kertjét nem művelő tulajdonost, addig az allergén gyomfajok csak ontják pollenjeiket...

Kreatív növénykiválasztás

Láttak már különleges színű és levélformájú salátákat a hipermarketek zöldséges pultjain? Ezek magjai már a legtöbb gazdaboltban kaphatók. A saláták csak nyár végén szökkennek virágszárba, és ez a részük még kinyílás előtt levágható. Így alkalmasak arra, hogy az egynyári virágok helyett színes szegélynövényként alkalmazzuk őket. Levelükkel díszítenek, köretként, tálaláskor díszítésként használhatók, és a virágzásuk is elkerülhető. Cserjék és törpecserjék között is találunk színes fajtákat, amelyek virága kicsi, jelentéktelen, vagy ha nagy is, kevés pollent termel.

A fűszer és gyógynövényként is ismert zsályáknak is gyönyörű lombszínváltozatú, nemesített változataik kaphatók, amelyeknél a színpompás levelek kárpótolnak a kevésbé impozáns virágokért.

Konkrét fajok kiválasztásakor célszerű az ilyen témában megjelent szakirodalomból válogatnunk, figyelembe véve azt, hogy a családban élő allergiás beteg mely fajokra érzékeny.

Egynyáriak közül ritkán okoz gondot a tátika (Antirrhinum majus), a nebáncsvirág (Impatiens hybridek), a törpe lobélia (Lobelia erinus), a borzaskata (Nigella damascena), vagy a hamvas zsálya (Salvia farinacea).

Évelők közül árnyékos helyre ajánlottak a bőrlevelek (Bergenia sp.), árnyékliliomok (Hosta sp.), vagy a meténgek (Vinca sp.), napos helyre pedig a harangvirágok (Campanula sp.), a sásliliomok (Hemerocallis sp.).

Kúszó növények közül a nagyon szín és formagazdag vadszőlők (Vitis sp., Parthenocissus sp.) nemzetség fajai, és azok kertészeti változatai ajánlottak.

Fák közül a júdásfa (Cercis siliquastrum), a tulipánfa (Liriodendron tulipifera), vagy a csörgőfa (Koelreuteria panicuilata) azok, amelyek a legritkább esetben okoznak allergiás reakciót, de a díszalmák(Malus sp.), a vérszilva (Prunus cerasifera vörös lombú változatai) és a madárberkenyék (Sorbus sp.) is kedvelt növényei az allergiások számára épített kerteknek.

Az itt megemlített fajok a szóba jöhető növényeknek csupán töredékei, ám jól példázzák, hogy nem kell különleges ritkaságokra gondolni akkor, ha egyes növényekkel szembeni allergiában szenvedő embernek válogatunk növényeket.

Amiket mindenképp kerüljünk!

Fő szabály, hogy a gyepet olyan rendszeresen nyírjuk, hogy annak ne legyen ideje kalászait kihozni. A csalán közismerten szinte minden embernél bőrallergiás reakciót okoz. Ilyen a ruta is (Ruta graveolens), amit ne ültessenek érzékeny bőrűek a kertjükbe, mert a felhólyagosodó bőr meggyógyulta után még akár egy évig is foltos marad tőle az ember keze.
Bugájukkal díszítő füveket se telepítsük a pollenérzékenyek kertjükbe. Kerülendő még a körömvirág (Calendula officinalis), a ricinus (Ricinus communis) és a muskátlifélék is. Fák közül a juharok, kőrisek fűz és nyárfélék nem ültethetők - utóbbiak a már említett szélporozta növények - bár a sor még itt is hosszan folytatható lenne...

Forrás: EM2000-Nzr